Addicted to drugs 2.rész

-Bill Kaulitz! Felállni!-sipított az történelem  tanárnő Ms. White. Ms. White kb a 40-es éveiben járó, szemüveges, vörös hajú nő volt aki utálta Billt a sok hiányzása miatt. A ritkaságok egyik pillanata volt az amikor Billt látni lehetett iskola falain belül. Általában csak simán lelépett a srácokhoz de volt amikor még "orvosi papírt" is vitt ami természetesen hamis volt. Az apja mostanában ragaszkodott ahhoz, hogy a kicsi fia iskolába járjon és Billnek eszében sem volt megtenni ezt az apjáért de mivel az anyja is kérte őt ezért megtette. Pár hétnél tovább úgysem fogja bírni.
-Beszélj nekem mondjuk...a hidegháborúról.-kezdte a feleltetést a tanárnő. Bill csak állt a tanárnő előtt miközben rágógumi lufikat fújt és próbálta kiborítani azzal hogy nem pislog.
-Na? Semmi?
-Csak azt tudom hogy ha az életkorát nézzük akkor magának azokban az időkben kellett volna nyugdíjba mennie. Felelhetek inkább matekból?-kérdezte szemtelenül Bill és hallotta amint az osztályából néhány személy nevetni kezd ő maga pedig élvezettel nézte ahogy a tanárnő feje kezd pirosodni a méregtől. A naplóját lecsapta a padra és az igazi hidegháború elkezdődött.
-Bill Kaulitz. Te semmirekellő! Te arcátlan! Semmire sem mész majd az életben ezzel a flegmasággal! Mégis mire vagy te olyan rohadt büszke? Arra hogy ki tudja hány tonna drog van már a szervezetedben? Vagy hogy megbuktál? Hát büszke is lehetsz magadra! Így maximum kukás leszel de még annak is gyatra!-a tanárnő lehet hogy óra végéig folytatta volna aminek az osztály nagyon is örült volna, de nem jutott ennél több alázás Billnek, ugyanis a következő percben az osztályfőnök lépett a terembe egy fiúval a nyomában.
-Sajnálom hogy megzavarom az óra mentét, gyors leszek. Nos, ma egy új osztálytársat tudhattok magatok között. Ő itt Tom-mutatott a fiúra az ofő- aki Los Angeles-ből költözött ide a szüleivel. Kérlek titeket hogy minél előbb fogadjátok be Tomot, és segítsetek neki a következő hetekben. Ennyi lett volna, nem is zavarok tovább. Sziasztok.
-Tom, üdvözöllek kérlek foglalj helyet az egyik szabad padban.-köszöntötte az új diákot is Ms. White.-Kaulitz! Te pedig írd be az egyest! Megvan még az ellenőrződ?-kérdezték mire Bill felmutatta a kis ellenőrző könyvét.-Remek. Akkor írd be és következő órán is te felelsz ugyanebből! Ha arra sem tanulsz esküszöm hogy nem fogsz ebben az életben leérettségizni! Ezután a tanóra zavartalanul folyt, Bill pedig többször is észrevette, hogy az új gyerek őt figyeli. Ezen már meg sem lepődött, hiszen volt olyan ügyes hogy leült az iskola legpletykásabb egyénje mellé, akit Andreasnak hívnak és azon az órán is duruzsolt Tom fülébe. Természetesen lehető legjobban adta elő és ezeknek a történeteknek az 50%-a sem volt igaz. Azért Bill is megnézte magának a gyereket. Szőke nehéz raszták lógtak le kb a válláig amiket egy hatalmas copfba fogott és sapkát valamint..Bill nem is tudta eldönteni hogy mik ezek. Lepedők? Tudja a fene. Szóval hatalmas ruháknak kinéző valamiket hordott. Na jó, ruhák voltak, de olyan nagyok hogy nevetségesen néztek ki ezen a vékonyka fiún. Az arca elég tiszta volt és természetes Billel ellentétben akinek piercing volt a szemöldökében és ki volt sminkelve. Neki csak a szájában volt egy piercing de Bill szerint már ez is elég erotikus volt. A következő percben kicsöngettek és Bill már ment is az iskola udvar egy kis eldugottab részére ahol eltudott szívni egy cigit. Amikor még nagyon kezdő volt nem bírta ki és elszívott egy füves cigit az iskolában. Hatalmas botrány lett belőlle.

                                                                      ***

-És ott van Ashley az osztály gyíkja.-mutogatta az osztálytársakat Andreas. Már az osztály felét felsorolta amikor kicsapódott az iskola ajtó és azon egy fekete kinézetű fiú viharzott ki és ment is tovább anélkül, bárkivel is felette volna szemkontaktust. Tom felismerte, ő volt az a srác aki óra elején felelt. És akiről Andreas annyi mindent mesélt.
-És akkor ő ki?-mutatott a fiú irányába Tom mire Andreas odanézett és amikor megpillantotta Billt megforgatta a szemét és válaszolt.
-Ő Bill. Ő az a drogos akiről meséltem.
-Aha. És mit tudsz még róla?
-Hát elméletileg valami kis szekta tagja aki droggal és minden féle hittel kapcsolatos dologgal tömik a fejét. És erről az anyja nem is tud. Tizedikben bukott azért van most itt amúgy 17. A szüleiről sem tudok sokat csak annyit, hogy az apját megölték  mielőtt még megszületett Bill volna. Az anyja meg egy Bronxi prosti. Te szoktál drogozni?
-Mi? Nem, dehogyis. Füves cigit már próbáltam, de drogot még nem.
-Értem. És a cigivel hogy állsz?
-Hát..ha stresszelek akkor elszívok néhány szálat se amúgy nem vagyok függő.
-Hát ez esetben kerüld el őt. Nehogy belevigyen valami rosszba.
-Honnan tudod hogy bele akar vinni?
-Nem tudom. És szerintem nem is akarja. Najó elmondom. Tavaly volt egy srác. Ő is buzi volt.
-Ja mert hogy Bill..?
-Hát persze meleg mint a Nap. Na szóval. Ez a fiú teljesen belehabarodott Billbe. Meg akarta menteni ettől a drogozástól és a bukástól is. De az lett a vége hogy ő is függő mert Bill ahelyett hogy leszokott volna inkább rászoktatta a fiút. Bill elhitette a sráccal hogy szereti és engedte hogy a csávó megbassza majd otthagyta miután a fickó túllőtte magát. Az esetet ugyan túlélte, de utána elment a suliból. És pár nappal a szakításuk után sem látszott Billen egy kicsit sem az hogy bánná.-Tom tátott szájjal hallgatta. Nem akarta elhinni, hogy egy 17 éves fiú aki 50 kilót sem nyom ilyen gonosz legyen.
-És te honnan tudsz róla ennyi mindent?
-Pletyka. Tudod, az ember hall dolgokat.-mondta Andreas miközben rágózott és figyelt valamit. Tom is odanézett és Billt aki...hát..nem igazán tudta eldönteni  hogy mit csinál. Ott ült a fűben, térdeit felhúzta, cigi lógott a szájából és..valami volt a kezében.
-Mit csinál?
-Nem tudom. Biztos megint felvágja az ereit.-mondta Andreas és amikor látta hogy Tom hogy bámul rá folytatta-Néha szokta. Durvák, de nem annyira hogy például elvérezzen. Hogy miért csinálja? Tudja a franc. Lehet hogy csak unalomból amilyen idióta én még ezt is kinézem belőle.
-Úgy látszik te nagyon nem bírod őt.
-Nem az. Nem utálhatom hisz még csak nem is beszéltünk. De idegesít hogy ebben az iskolában folyton róla szól minden.
-Egyépként visszatérve valamire honnan tudod hogy azok amiket mondtál igaza? Te is mondtad hogy pletyka, vagyis bárki kitalálhatta.
-Figyelj. Nem tudok mindent. De az, hogy drogozik az biztos és az is amit mondtam neked a tavalyi srácról és nekem ennyi elég is.-Tom erre mondani akart valamit de a csengő félbeszakította ezért inkább elindultak a következő órájukra.

                                                                 ***

-Na mivan Bill? Hogyhogy ilyen korán itt? Tudod, a tanításnak még nincs vége.-köszöntötte Sophie Billt amikor az belépett a helységbe.
-Nem érdekel Sophi! Annyira ki vagyok! Az iskola leszívja az agyamat.-rajtuk kívül senki sem volt ott.
-Hmm-hümmögött Sophi majd izgatottan felült-És, mivan veled és Adammel?
-Mégis mi lenne? Semmi.
-De hát..én azt hittem hogy ti most akkor együtt vagytok.
-Dehogy. Csak jól érezzük magunkat. Ennyi. De lehetne hogy nem beszélünk erről?
-Igen gondoltam hogy most is csak drog miatt jöttél. Mit kérsz.
-Heroint.-Sophie ekkor egy csapóajtóhoz lépett amiben a szereket tárolták és előhozta onnan a megfelelő szert és a tűt.
-Te csinálod vagy én?-kérdezte a lány.
-Csináld te. Nekem remegnek a kezeim.
-Oké.-ezután a lány beadta neki vénásan a szert. A tűt még ki sem húzta, de Bill már érezte azt a kellemes érzést amit a szer adott neki. Az érzéstől hátrahajtotta a fejét és becsukta a szemét.-Ah! Ez kurva jó!- Pár óra múlva kezdtek beérkezni a többiek is. Bill és Sophia addigra már rég kiütötték magukat. cigi csikkek, üvegek és egy tű hevert a földön ők pedig folyton röhögtek vagy hülyeségeket beszéltek össze-vissza. Adam leült Bill mellé de most egyáltalán nem volt nyomulós kedvében. Kezdett komolyan aggódni a fiúért. Igaz, semmit sem érzett iránta, semmi komolyat de nem akarta hogy ilyen fiatalon az történjen vele mint...mint ami már egyszer megtörtént.
-Bill? Lehet hogy haza kéne menned. Elviszlek.-ajánlkozott Adam.
-Jajj haggyá má!! Olyan jó kedvem van!
-Legyem jó kedved otthon. Joey elviszem őt és szerintem már vissza sem jövök. Nem gond?
-Nem dehogy sőt jobb lenne ha ő sem jönne néhány napig. Pihenje ki magát.-Adam nem mondott mást és mivel Bill felállni sem volt képes ezért a hátára vette és úgy vitte a kocsijához.

                                                                   ***

Gordon Kaulitz az éjszaka közepén zajokra ébredt. A nappaliban volt a fotelében miután megint berúgott itt érte utol az álomvilág. Hallgatózni kezdett. Valaki babrál a zárral. Kinyitják az ajtót. Léptek.  Valaki kuncog. Suttogás. Megint kuncogás. Gordon ugyan felismerte ezt a hangot de nem akarta elhinni. Elindult és az előszobában összetalálkozott a fiával aki egy számára ismeretlen srác vállára támaszkodott. Gordon teljesen elképedt.
-Fater!! Mizu? Adsz nekem piát? Szomjas vagyok!!-beszélt teljesen artikulátlanul Bill. Gordon a falhoz szorította az ismeretlen fiút így Bill kénytelen volt a családi képekbe kapaszkodni amik a  falon lógtak.
-Mit műveltél a fiammal!??-ordított Gordon mire felébredt  a felesége is Simone, aki hálóköntösben rohant ki és szedte le a férfit Adamről.
-Gordon megőrültél?? Mit csinálsz?-kérdezte Simone
-Ja, fater ez igazán nem volt szép tőled!-röhögött tovább Bill.
-Nyugi van oké?-mondta Adam felemelt kezekkel.-A fia barátja vagyok. Mire találkoztunk már így nézett ki. Hazahoztam mielőtt valami hülyeséget csinál. Biztos megint be drogozott.
-Bedrogozott? Megint??-kérdezte teljesen ki akadva Gordon. Most, hogy jobban megnézte a fia szemeit valójában ki voltak tágulva a pupillái. Simone a szája elé kapta a kezét. Tudtak arról hogy Bill drogozott de nekik azt mondta, hogy már rég leállt vele. Kár volt megbízni benne. Gordon egy szó nélkül berontott a fia szobájába, összepakolt néhány ruhát majd azt Bill fejéhez vágta és ordítani kezdett.
-Tűnj el innen!! Látni sem akarlak! Menj a híd alá vagy ahova akarsz!! Örülnöd kéne annak hogy egyáltalán felnevelünk te szardarab!! Tetőt raktunk a fejed fölé, ételt arra az asztalra amin te is eszel és ez a hála? Takarodj innen!!
-Ne Gordon ne csináld!-könyörgött férjének Simone.
-Oh dehogynem! Majd vissza jön ha leállt a droggal de addig még az utcában sem akarom látni!-Bill eközben végig kuncogott. Adam fogta Billt és a táskát és elhúztak onnan egy szó nélkül.
-Oh Adam a francba! Mi lesz most velem? Hová menjek?-drámáskodott Bill és adam karjaiba dőlt ahol újra röhögni kezdett.
-Nálam fogsz lakni addig amíg vissza nem jöhetsz ide!-döntötte el Adam, beültette Billt a kocsiba és remegő kezekkel elkezdett a saját háza felé hajtani miközben Bill lehányta a kocsit az anyós ülésen.

Megjegyzések

  1. Azta, ez nagyon durva! Sajnálom Billt a függősége miatt, meg hogy most már ki is dobták otthonról. Remélem pletyka az a sok rossz, amit Andreas mesélt Tomnak. Ja, Tom meg olyan cuki, új fiú, még mit sem sejt semmiről *-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen még én is megsajnáltam szegény Billit és amilyen jó szívem van ez nem fog így maradni. Vagy de...majd még eldöntöm:) Tom pedig még tényleg nem sejt semmit eléggé ártatlan egy figura. Arról pedig hogy Andreas pletykái igazak-e vagy nem, nos, erről nem beszélhetek idővel minden kiderül. Igyekszem majd hozni a következő részt!

      Törlés
  2. Nos végigértem. Mindhárom történet nagyon eredeti, izgalmas és jól is dolgozol ezzel a feszültséggel. Az első sztori nagyon tetszik, mert ez a tiltott "piszkos" kapcsolat dolog nagyon bejön. A második azért is tetszik, mert kevesen mernek belevágni olyan sztorikba ami nem a mai korokban játszódik, élvezetes olvasni. A harmadik meg... Engem is érdekelt mindig a pszichológia (talán az első történet is ezért ragadott el így) és így ez a drogtanyás világ is nagyon érdekes számomra. Nagyon jól jeleníted meg a karaktereket, ügyesen vannak kidolgozva. Összegezve: Nagyon várom mindhárom történet folytatását. Kérlek folytasd őket. :) Remélem nem baj, hogy ennyit írtam. Ha elkezdem nem lehet lelőni... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon cuki köszönöm ezt az alapos elemzést:) Örülök hogy tetszenek neked a történeteim és remélem hogy továbbra is így fog maradni.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Bon Appétit 2.rész

Bon Appétit 1.rész

Addicted to drugs 1. rész