Addicted to drugs 5. rész

Sziasztok! Most megint egy ATD résszel jelentkezek. Sajnálom hogy a többi történet most egy kicsit megakadt, folytatni fogom őket mindenképp, de most ehhez van a legtöbb ötletem és nekem ez a kedvencem mind közül. Remélem hogy ez a rész mindenkinek elnyeri majd a tetszését. Jó olvasást!



-Szia Adam.-köszönt Bill a férfinek miközben az ajtófélfának dőlt. Egy hálószobán osztoztak. Adam az ágyon ült és bedugott fülekkel hallgatott valami zenét. Észre sem vette hogy Bill ott van előtte, így a fekete beljebb sétált, és kihúzta a fülhallgatót a másik férfi füleiből. A férfi erre bosszús szemekkel ránézett, de nem mondott semmit. Bill leült mellé az ágyra.
-Beszélni szeretnék veled a mai jelenetedről.-tért a lényegre Bill. Mindenképp meg akarta ezt beszélni. Adam  erre egy kicsit feljebb ült és csak nézett Billre pár pillanaton át, majd megszólalt.
-Igazán nem tudom hogy miről beszélsz.-jelentette ki
-Oh ugyan már Adam. Pontosan tudod hogy miről beszélek. Arra hogy hogyan viselkedtél Tommal. Miért kellett ezt? Adam, ő a barátom. Nem viselkedhetsz így vele.
-Oh ugyan már Bill. Gondolkozz már egy kicsit! Sosem voltak barátaid rajtunk kívül! Tudom jól, hogy  mire megy ki ez az egész! Mint mindig, most is gondoltál egyet, és az ujjad köré csavartad az első idiótád aki szembe jött veled az utcán.-erre Bill nagyon felkapta a vizet. Adam hogy mondhatott ilyet? Úgy csinál, mintha ő csak kangép lenne, aki egész nap csak szexelni akar mindenkivel aki él és mozog! Felpattant az ágyból és arra készült hogy kiviharzik, de Adam elkapta a kezét. Mikor visszanézett semmi mást nem látott Adam szemeiben csak megbánást.
-Sajnálom Bill. Túl messzire mentem. Én csak dühös voltam, de nem gondoltam komolyan. Kérlek maradj itt és beszéljük meg.-Adam nagyon félt attól hogy a fiú csak úgy elmegy. Ha Bill dühös, akkor roppant kiszámíthatatlan. Sosem lehet tudni hogy mi lesz a következő lépése. Adam nem tagadhatta, féltette a fiút. Féltette saját magától. Bill erre a bocsánat kérésre megenyhült, és visszaült.
-Szóval, Adam. Hidd el, hogy ő csak egy barát. És az is marad. Tudom, hogy mi történt a múltban, de azt hiszem hogy én is megérdemlem azt hogy legyenek barátaim rajtatok kívül. Hisz neked is vannak haverjaid akikkel néha eljársz kocsmába vagy biliárdozni. Én is vágyok egy ilyen barátra.
-Tudom. És ez így oké. Én csak attól félek hogy egy nap ő lesz neked a fontosabb.
-Ettől nem kell félned Adam. Tényleg.-mondta neki mosolyogva Bill és közben közelebb ült hozzá. Adam kapott a lehetőségen és az ölébe húzta Billt.
-Csak barát.-mondta a férfi néhány centire Bill arcától.
-Csak barát.-ismételte meg Bill és Adam ajkaira tapadt. A dolgok közöttük mindig elég gyorsak voltak. Most sem volt másképp. Nem volt a csókjukban semmi gyengédség. Amint az ajkaik találkoztak egyből átcsúsztatták egymás szájába a nyelvüket is. Adam beletúrt Bill hajába, ami Bill gyengéje volt. Billnek kiesett a következő néhány perc, és már csak akkor eszmélt fel, amikor Adam a hátára döntötte őt. Ő már teljesen meztelen volt, és Adamen is csak az alsó volt már, de a férfi attól is hamar megszabadult. Aztán jött a többi szokásos  dolog. Mindenféle előjáték nélkül csinálták. Az óvszer felhelyezése és a kellő síkosítás után Adam mindenféle figyelmeztetés nélkül hatolt a fiatal fiúba. Ez a mozdulat nyöszörgésre késztette Billt, és nem feltétlenül az élvezettől. Túl régen volt már az utolsó alkalom. Adam egy pillanatra aggódva nézett Billre de miután látta hogy a homlokán lévő rácok szépen lassan kisimulnak, Megragadta a másik fiú combjait, és derekához húzta őket miközben ő maga rádőlt Billre. Két kezét a fiú feje mellett támasztotta meg, és így kezdett ki-be mozogni. Bill egyik kezével a lepedőt, a másikkal pedig Adam csuklóját szorította. A lábai remegtek és próbált ellent mondani a késztetésnek, hogy ne zárja össze a lábait. Egy kis tompa fájdalom még szorította odalent, de hála az égnek a merevedését nem vesztette el. Adam csak akkor kezdett gyorsítani a tempón, és az élvezet lassan átvette az irányítást a testük fölött. Bill kicsiket nyögve élvezte azt a kényeztetést, amit már hónapok óta nem tapasztalt. Adam egyszer csak leállt, teljesen kihúzta magát, és megfordította Billt.
-Gyerünk. Állj négykézlábra.-parancsolta és Bill azonnal megtette. Adam újra behatolt és most egy fokkal durvább tempót diktált. Nehezen vette a levegőt, és a szoba egyetlen zaja az ágy nyikorgása és a nedves hang volt amikor Adam Bill fenekének csapódott. Bill jobban érezte magát mint eddig valaha. Tudta, hogy hosszú ideje ez lesz az első dugása ahol teljesen tiszta és emlékezni fog rá, nemcsak a lenti fájdalomból fogja sejteni azt hogy mi történt. Na meg abból, hogy meztelenül fekszik egy szintén meztelen férfi mellett. Adam a derekától kezdve felfelé végig simított Bill gerincének a vonalán, és amikor a fejéhez ért a tarkóját megragadva lenyomta az egész fejét a párnára. Így Bill félig fekvő, félig térdelő pozícióban találta magát, és nem is számított arra hogy Adam ebben a pózban milyen jó pontot fog eltalálni. Bill felkiáltott az érzéstől és innentől kezdve nem lehetett visszafogni. Hangosan nyögött, kezeivel erősen szorítva a párnát. Bill élvezete csak fokozta Adam örömét, és már ő is hangosabban nyögött. Már a vég cél felé versenyeztek. Bill érezte, hogy hamar el fog sülni, ez az érzés túl sok volt neki.
-Adam...oh istenem!-kiáltott fel megint a fekete hajú. kétségbe esetten el akart már élvezni. Adam akkor érintette meg először Bill férfiasságát, és Bill majdnem sikított az érzéstől. Egy kicsit szégyellte is magát, amiért ilyen semmiségek miatt így nyög, de Adamet ez nem igazán zavarta.
-Élvezz el szépségem.-suttogta Adam a fiú fülébe. Bill még fújt egy nagyot, aztán lehunyta a szemeit, és teljesen elengedve magát élvezett az idősebb férfi kezébe. Pár lökés után Adamet is elérte a beteljesülés, forrón az óvszerbe élvezett. Mindketten lihegtek. Bill hason feküdt az ágyon és így pihent, amíg Adam kidobta a használt óvszert. Mikor visszatért, Bill az oldalára fordult és így szorított egy kis helyet a férfinak.amint Adam is helyet foglalt Bill a mellkasára rakta fejét.
-Ez már hiányzott.-jegyezte meg Adam. Bill erre csak hümmögött, nyilvánvaló volt hogy már az álomvilág kapujában állt. Adam nem is szólt többet. Óvatosan lekapcsolta az éjjeli lámpát ami eddig gyéren megvilágította a szobát, és ő is aludni szeretett volna amikor sms jött. De nem neki. Adam eléggé meglepődött, mert Bill szinte sosem kap sms-t max akkor, ha ő üzen neki. Óvatosan lefejtette a fiú fejét a válláról, és Bill nadrágjáért nyúlt. A kapott sms annyira feldühítette, hogy legszívesebben a földhöz vágta vágta volna a telefont Billel együtt.

  "Szia Bill!
Csak azért írok ilyen későn mert gondolkodtam és eszembe jutott az a majdnem csókunk. Tudod, ott az asztalnál. Remélem h holnap jössz suliba, mert szeretném ezt megbeszélni veled. Tudod, te egy nagyon szép fiú vagy meg minden, de én nem vagyok meleg. Nem is értem h mi ütött belém. Azért remélem hogy nem bántalak meg ezzel a pár sorral és hogy ettől függetlenül sikerül barátoknak maradnunk.
                Tom xx"

Hogy miről beszél ez a fogyatékos? Majdnem csók??? És egyáltalán, honnan tudja ez Bill számát? Bill az előbb még itt ígérgette neki hogy ők csak barátok, most meg kiderül, hogy mégsem? Ez sok volt Adamnek. Zaklatott volt amikor visszadőlt az ágyba. Nem törölte az sms-t. Bizonyítékot akart magának. Csak órákkal később sikerült elaludnia.


                                                                    ***


Bill kócos hajjal és pizsamában ment ki a többiekhez reggelizni. Adam még mindig aludt, ő pedig nem akarta felébreszteni. Mire kiért már mindenki az asztalnál ült.
-Jó reggelt-köszönt Bill és az egyetlen aki halkan vissza köszönt neki az Andrea volt. Gustav csak bólintott Georg pedig még ennyit sem tett. Bill már meg sem lepődött, inkább csak helyet foglalt az asztalnál. Éppen a kávéját töltötte amikor észrevette, hogy Georg elég csúnyán néz rá. Már rég nem félt ezektől a szemektől így visszanézett rá.
-Igen?-kérdezte Bill. Georg ekkor kicsit előrébb hajolt az asztalon és összefonta kezeit maga előtt.
-Jó volt az estéd?-kérdezte eléggé cinikusan. Bill összeszűkítette a szemeit, de aztán elmosolyodott.
-Ha tudni akarok, több volt mint kiváló.
-Ja. Hallottam.-Georg szobája sajnos pont az övéjük mellett volt, így a hangosabb zajok könnyen átszűrődtek a vékonyka falakon.
-Ha hallottad, akkor igazán nem értem hogy miért kérdezted.
-Tudod, hercegnő-Georg már egy ideje így szólította Billt gúnyból és hiába kérte őt hogy álljon le, nem hagyta abba-nem csak te laksz itt. És veled ellentétben vannak emberek akik dolgoznak és nem akarják  hallgatni a kibaszott nyögéseid, érhető vagyok?
-Az vagy, de senki sem kérdezett téged. Attól még, mert rád nem néz egy nő sem és ezért ki tudja hogy mikor voltál együtt utoljára bárkivel is, attól még nekem nem kell visszafognom magam.-Georg itt hangosan az asztalra csapott, és indulatosan folytatta.
-Azért kell visszafognod magad mert még mindig az én házamban élsz! és még csak nem is fizetsz semmit! Itt rajtad kívül mindenki dolgozik! Eddig nem raktam ki a szűröd, mert gyerek vagy és nem akarom hogy az utcán élj, de az én türelmem is véges! Úgyhogy vagy találsz magadnak valami munkát és fizeted a lakbért, vagy alkalmazkodsz ahhoz a szabályokhoz, amiket én hozok. Illetve van még egy lehetőség, az utca! Úgyhogy jobb lesz ha alkalmazkodsz, mert tudom hogy túl lusta vagy ahhoz találj munkát és azt sikeresen meg is tartsad. Ezek az opciók.-Bill felpattant az asztaltól
-Olyan jó, hogy ebben a kurva házban már élni sem lehet!!-kiáltotta miközben visszament a szobájába és elkezdett a sulihoz készülődni. Elhatározta, hogy megmutatja Georgnak és a többieknek hogy mire képes és találni fog munkát. És akkor majd nem fognak bele dumálni az életébe. Remegő kezekkel előhúzott egy cigarettát a zsebéből miközben elhagyta a lakást és elindult az iskolába. Adam közben végig ébren volt és végig hallgatta Bill és Georg kis vitáját, aztán mikor Bill bejött készülődni úgy csinált, mint aki alszik. Most pedig felült, és egy ördögi vigyort terült el az arcán ahogy visszagondolt a tegnapi sms-re és a mai vitára. Nem. Nem fogja hagyni, hogy ez kis taknyos elvegye tőle Billt És már van is egy terve.....